|
|
 
 
 
  |
|||
|
|
|||
|
.:: csillagászat ::. Európai népek szinte mindenhol valamilyen szekérként ismerik. Mintahogy a magyar mondakör is, a görögök egy nagyobb csillagképet láttak benne: a Nagymedvét. Mindenesetre ez a csillagkép az emberi civilizáció során sokszor változtatott nevet. Ennek a nyomát magán is bviesli ez a csillagkép: a csillagok nevei jórészt arab-perzsa eredetűek, ám a magának a csillagképnek a tudományos neve görög. Ez persze lenne baj, ám ha a csillagok neveit lefordítjuk, akkor a perzsa nevek "comb, farok, mancs" nem passzolnak a görög medve részeivel. Könnyű elképzelni, a görögök csak a csillagkép nevét vették át, de a pontos határaival már nem foglalkoztak, illetve saját "képet", mitológiát festettek hozzá. A csillagképek rekonstrukcióját a galériában nézheted meg. Vigyázz! Én készítettem őket! :oDDD Nézzük meg a csillagait részletesebben, a többi csillagképnél már csak az érdekességekre térek majd ki!
Ha kinyitunk egy csillagkép atlaszt, akkor a fejléc fog visszaköszönni. Az első a csillagkép görög neve, a második a nemzetközi rövidítése, a harmadik a magyar neve. Fontos: az égen csak csillagokat fogunk látni. Súlyos hiba lenne az összekötő vonalakat is keresni... A csillagokat görög betűkkel jelölik, de mert sikerült egy olyan forrást találnom, ahol kiíratatottak a csillagok saját neveit is, ezért nem jelölöm a görög betűket. (Má' csak azé' se', mer' nem találom a görög billentyűzetemet...).
"MAGYAR ÉGRE MAGYAR CSILLAGOT!" (Bëlga örök) Nos, mitől is Göncölszekér a Göncölszekér? A magyar néprajz e kérdésben igen sokszínű. Hívják Bence, Csíki, Dence, Döncöl szekérnek, de hívják Illés, Jób, Szent János, Jancsika, Szent Péter, Vencel szekerének is: másik név, másik történet. A legelfogadottabb, hogy Göncölszekérnek hívják. Miért került az égre? Magyar emberek egy része szerint nem más miatt, mert egy részeg gazda ment hazafelé a szekérrel, és kedves neje olyan frankón elátkozta, hogy fölátkozta őt szekerestül a magos égbe. Akik pedig Göncölszekérnek hívják, ők úgy tudják, hogy Göncöl egy jótékony táltos volt. Nem volt egyszerű ember: hol gyógyítgatta az embereket, hol az állatokkal beszélgetett. Ma bezárnák, akkor meg ő volt a táááááltos... Élte az életét: ám egyszercsak eltörött a szekér rúdja... ...Kérlelte hát az embereket, hogy "Jaj, segítsetek megjavítani", de senki sem foglalkozott vele. Szóval azóta a törött, girbe-gurba szekérrúddal jár, de nem is akárhogy: az egész égboltot ő viszi körbe-körbe... És most tessék belegondolni, hogy ez a két történet mennyire is jellemzi a magyarokat... Más magyarok -akik valamelyik szent, vagy épp Jézus szekerének hívák- úgy gondolják, hogy szekér gazdája ment és elaludt: a szekér pedig nekiment a világ végének (a Mennyek Kapujának) - és el is törött a szekér rúdja. Az Alcornak a magyar neve Lovas, de ha úgy tetszik ő maga Göncöl, személyesen. Más nevei: Kiskondás, Kisbéres, Hüvelykpici, Ostoros. Hívják Cigánygyereknek is - őket küldtek föl, hogy megjavítsák a törött rudat. Egyébként ezt a csillagot kellett meglátni annak, aki anno katona akart lenni. Akkortájt még akartak katonának lenni. Lehet, hogy azóta csökkent a reklámosztály szaktudása... ÉS MIÉRT NAGYMEDVE? (vigyázz: a történet meredek)
Ugorjunk az időben néhány évet! Arkhasz fölnőtt és ő is vadász lett. Jártában-keltében, épp egy erdőben, inni készült. Letette hát fegyverét és előre lépett a forráshoz. Ekkor meglátta őt az anyja - és Arkhasz is a medvét. Persze a fiú nem tudta, hogy az anyját nézi, de Kallisztó fölsimerte őt és megilletődötten, hosszasan nézte. Arkhasz nem tudta mire vélni a hosszú medvepillantást: hátralépett, hogy fegyverével leterítse az állatot. Ám ekkor Zeusz közbelépett: nem engedtehett meg egy anyagyilkosságot (óóóóó, a nemes!) és hatalmas szelet támasztott, akkorát, hogy fölrepítette Kallisztót és Arkhaszt az égboltra. Hérának erre a gesztusra persze megint leszállt a vörös köd, "Mé' foglalkozik állandóan Zezi, ezzel némberrel" felkiáltással elment Okeánosz, -a tenger urának- feleségéhez, és pletyi, meg körömreszelgetés közben addig kérlelte, hogy elérte: Anya és Fia soha sem merülhetnek el pihenni a Okeánosz vizében, mindig forogniuk kell fönt az égen. ÉS AMIRE NEM TALÁLTAM VÁLASZT... Az tiszta, hogy a Kis Medve Kallisztó fia. De hogy miért kis Göncöl a Kis Göncöl a magyar mondavilágban... ...valószínű, hogy csak a formai hasonlóság miatt. De ha ügyes vagy, és ha valahol a Mizarnál nekilódulsz... ...ide már el sem kell jutni. ;o)
|
|
|||||||||||||
|
|
|||||
|
|
|
Erre
a görög mitológiában találjuk meg a választ: Zeusz általában mindig épp
szemet vetett valakire: az égbolt javarészt a sikeres és sikertelen hódításával
van tele, no meg az ellenfeleivel... Történt vala, hogy Zeusznak épp gyönyörű
lány, Kallisztó kellett. Igen ám, de Kallisztó, hogy úgy mondjam... ..."fiús"
volt, no, nem nagyon érdekelte a másik nem. Sokat vadászott, haját csak
egy fehét szallaggal kötötte föl, semmi cicoma. Leginkább Artemisszel,
a vadászistennővel járt egy lánycsapatban vadászni. Zeusznak mégis ő kellett
(éppen akkor, talán épp a nehéz cél miatt), így mit volt mit tenni, Zeusz
fölöltötte Artemisz, a vadászistennő képmását, és úgy ment Kallisztó elé,
Kalisztó odaszaladt, hogy megölelje Istenét, hisz mindig így köszöntek,
de az "ölelés" kicsit félresikeredett... ...szó mi szó,
abban a minutában teherbe esett Zeusztól Kallisztó, nem bírván kibontakozni
abból az "ölelésből". Amíg Kallisztó az eset után épp
csak pihegett, Zeusz -hősiesen- lelépett. Ekkor jött az igazi Artemisz,
aki meglátta istenszemeivel, hogy Kallisztó bizony gyermeket hord a szíve
alatt, ám mivel csak "hölgyekből" állt a csoport, elhajtotta
magamellől Kallisztót, mert árulónak érezte, hogy nemhölgyekkel is "érintkezett".
Persze Héra is megtudta a dolgott és nem lelkesedett annyira a helyzetért,
ami érthető, ha tudjuk, hogy ő volt Zeusz felesége. Olyannyira nem lelkesedet,
hogy amint megszületett a gyermek (Arkhasz) bosszút állt -na, kin máson,
mint mint Kallisztón- és medvévé változtatta, hogy elvegye azt az alakját,
ami miatt Zeusz "megbokrosodott". Az "állatnak" persze
menekülne kellett az emberek közül.
